Bp.-en latinból és történelemből államvizsgázott. 1932–43-ban Kalocsán tanított, 1944–8-ban Pécsett volt igazgatóhelyettes és tanár. 1949-ben Kaposváron volt lelkész, 1950-ben Kalocsán a szemináriumban tanított latint és görögöt. 1950-ben Máriapócsra internálták, 1950–1-ben Nagykapornakon, majd 1951–8-ban Jászdózsán volt káplán; 1958–61-ben Nógrádverőcén, 1961–78-ban Jászberényben spirituális volt. 1978-tól Pannonhalmán élt.
Ir: Pálos 165, MJTN 19; Hevenesi J.: P. Ambrus Pál S. J. (1895–1983). Anima Una 92. (1993. december) 7–8; Uő: P. Ambrus Pál SJ (1895–1983). Szolgálat 63. (1984. Kisboldogasszony) 93–4; Uő: P. Ambrus Pál (1895–1983). MJV IV. 236–8; Miklósházy 22.született: 1895-10-20, Jászapátibelépés: 1913-07-30papszentelés: 1926-07-27meghalt: 1983-08-23, PannonhalmaAmbrus Pál 
1895. okt. 20. Jászapáti. SJ 1913. júl. 30. Psz. 1926. júl. 27. †1983. aug. 23. Pannonhalma.